Az iskola képzési rendje

Az első és második év

Ebben az életkorban az átélés-tapasztalat még sok mindenre megfelelőbb kiindulási alap, mint a fogalmi-absztrakt gondolkodást igénylő feldolgozásmód. Erőltetés és megterhelés nélkül igyekszünk a fogalmi gondolkodás felé haladni, az egyéni képességeknek megfelelően. Célunk az alapvető képességek, készségek és jártasságok fejlesztése. Ennek érdekében sokféle tevékenységgel tanulunk, amit lehet, kipróbálunk, a teret, az osztálytermet kreatívan használjuk, és sok külsős programon is részt veszünk. Így a tudás nem elszigetelt módon érkezik a gyerekekhez, nem azt élik meg, hogy a tanulás csak az iskolára tartozik, hanem megtapasztalják, hogy mit mire tudnak használni az életben. A több forrásból érkező tudás biztosabb, stabilabb alapot ad a későbbiekhez.

A két tanító a sok játék- és készségfejlesztő foglalkozás során időt biztosít a gyerekeknek az óvodából az iskolába való átállásra. Az olvasás és írás tanítását az osztály fejlődési üteméhez igazodva kezdjük meg, így biztos alapokat nyújtunk a későbbi tananyagok elsajátításához. Az iskolai élet keretét az adott évszakok jellegzetességei határozzák meg, melyhez kapcsolódva foglalkozunk egy-egy kultúrkör szokásaival. Játékos angoltanulásra, és választható művészeti tevékenységekre is van lehetőség, amit sport és úszás egészít ki. Az öko-iskolai programunkba már első évtől bekapcsolódhatnak a gyerekek.

A harmadik és negyedik év

Hangsúlyosabbá válik a tantárgyi tanulás, a gyermekek megismerkednek az önálló tanulás módszertanával. Az előző években elkezdett csapatépítés és önismeretre nevelés továbbra is fontos cél. Míg a korábbi években a gyermekek teljesítményét saját érettségi szintjükhöz képest értékeljük, a negyedik év végén minden gyermek bizonyítványába belekerül már az is, hogy a külső mércéhez (Nemzeti Alaptanterv elvárásaihoz) képest hol tart. A harmadik-negyedik év folyamán tanulják meg a gyerekek a házi feladatot, mint önálló tanulási módszert. Mindezekkel a felső tagozatba való lépést készítjük elő.

Az ötödik és hatodik év

A tanulásban és a közösségi élet területén is egyre több választási lehetőséget és egyre nagyobb felelősséget teszünk a gyerekekre. Az eddigi évek alatt megtanult munkaformákat és módszereket már képesek önállóan is felhasználni, feladatokhoz rendelni, továbbá képesek a kisebbeket segíteni (pl. szakkört tartani.) Továbbra is két osztályfőnök van az osztállyal, de már megjelennek a szaktárgyak, amelyeket tevékenységközpontúan, a komplex látásmód fenntartásával, de már a logikai gondolkodásra is erőteljesen építve, szaktanárok bevonásával tanítunk. Az órarend átalakul: megjelenik a szaktárgyakhoz kapcsolódó tanulásmódszertan, a kultúrkör szerepét pedig átveszi a történelemmel párhuzamosan haladó művészet tantárgy.

A hetedik és nyolcadik év

A felsőbb évfolyamokon a tanulás mindinkább eltolódik az önálló munka irányába. A tanár szerepe egyre inkább az egyéni segítségnyújtás. A 7-8. évben felkészítjük a gyerekeket a kompetencia alapú felvételire, és arra, hogy a középiskolát biztonságosan, felkészülten, önállóan el tudják végezni. Továbbra is két osztályfőnök dolgozik a gyerekekkel. A két felvételi alaptantárgyból (matematika és magyar) heti 5 óra áll rendelkezésre. A szakórákon az alapvető ismereteket tanítjuk, melyekre épülve a komplex órákon gazdag tanulás-módszertani elemekkel az információk feldolgozását, rendszerezését, és saját tudásuk bemutatását gyakorolják. Kiemelten a felvételihez szükséges kompetenciákra edzük a gyerekeket, nemcsak a tananyagot tanulják meg és gyakorolják be, de tanítunk önálló feladatmegoldó stratégiákat, időgazdálkodást, fejlesztjük a szövegértést és a saját tudásuk bemutatásához szükséges kompetenciákat is.

Az iskola képzési rendje / Alsós foglalkozási tematika

Az iskola képzési rendje / Felsős foglalkozási tematika