Temérdek foglalkozás közül választhattak a diákok: foglalkoztunk ritmussal, rímekkel, még a versek megzenésítésével is.
Hosszasan gondolkodtunk arról, hogy ezt a témanapot, ami a versről szól, milyen csoportokban érdemes megszervezni. Végül arra jutottunk, hogy a verssel annyira egyedi kapcsolata van mindenkinek, hogy nem szabjuk meg, kinek, milyen foglalkozásokon kell részt venni, így a szabadon választható, vándorlós rendszer szerint szerveztük meg a délelőtti programot. Végül annyi ötlet jött össze, hogy nem tudtunk választani, melyiket ne valósítsuk meg, így történt az, hogy egy-egy helyszínen több tevékenységből lehetett választani.
A délelőtt folyamán közös szervezésű programok voltak, délután pedig osztályonként elmélyülősebb, alkotósabb foglalkozásokat terveztek a tanítók. Hogy milyen foglalkozások közül lehetett választani? Íme, néhány ízelítőül:
Versfal készítő szakkör
Öt nagy kartonpapírnyi verset ragasztottunk fel közösen, azokból a versekből, amiket a gyerekek hoztak kedvenc versként. Utána ezeket illusztráltuk, keretet rajzoltunk a verseknek. Mindenki lelkesen vett részt az alkotófolyamatban, a gyerekek nap közben sokszor lejártak megnézni a falat, hogy hogy áll.
Rímkereső
Négy „rímhiányos” vers közöl választhattak az ide érkezők. Először rímpárokat válogattak, majd miután elolvasták a verseket, megpróbálták megkeresni a szövegben ezek helyét. Aki készen volt, a teljes verset megkapva ellenőrizhette, hogyan sikerült kiegészíteni a verset.
Versolvasás, vers kommandó
A 6-7-8. osztályokban a reggeli beszélgetőkörben felolvastuk a diákok által gyűjtött verseket, majd ezekhez illusztrációt készítettünk. „Számomra – írja Vokó Kriszta a 8. osztály egyik osztályfőnöke – a legnagyobb élmény a napban az volt, amikor a 6-7-8. osztályosok közül azok, akik a versfelolvasást választották csendesen ültek körben a könyvtárban verseskötetekkel körülvéve, és egy órán keresztül verseket olvasgattak, keresgéltek, válogattak, majd a két kiválasztott verset felolvasták egymásnak. Később vers kommandót szerveztünk: kimentünk a városba, és kiválasztottunk egy helyet magunknak, ahol kiplakátoltuk az illusztrációkat. Aki arra járt és kérte a magunkkal hozott könyvekből verseket olvastunk fel. Ezzel párhuzamosan kérdőívekkel a kezünkben embereket kérdeztünk meg a versolvasási szokásaikról.
Ritmus
Weöres Sándor Kert c. versét ritmizáltuk; kopogtunk, tapsoltunk, csörgőztünk, többen furulyáztak is. Míg a kisebbekkel csak a 2. versszakot ritmizáltuk, a nagyobbakkal az egész verset, bonyolultabb ritmusokat is. Voltak, akik saját dallamot írtak a ritmusra.
Verses üzenet
Verssel lehetett üzenni. Egy verset írtak annak, akinek szerettek volna, azt összehajtva egy postaládába tették, amit a nap folyamán a „postás” kézbesített. Volt olyan elsős kislány, aki legalább hetet írt. Volt olyan baráti társaság, akik leültek és körben egymásnak írtak. Nagy öröm volt aztán délután, amikor a levél kézbeért.
Megzenésített vers
Először megzenésített verseket hallgattunk a gyerekekkel, majd mi is próbálkoztunk ezzel: Weöres Sándor Csiribiri c. versét zenésítették meg a gyerekek pop és rock stílusban.
Képhez versírás
A gyerekek különböző tematikájú képekből választhattak olyat, ami valamiért megihlette őket, ahhoz írtak verset. Az alkotók nagyon elmélyülten dolgoztak.
Énekelt versek
Volt egy stabil csoportunk, akik nem mozdultak a dalos körből. Marci és Márkó kitartóan énekeltek, zenéltek. Negyedikesek és elsősök tanulták meg Radnóti Éjszaka c. megzenésített versét (Kaláka) és József Attila Rejtelmek c. megzenésített versrészletét (Sebő F.). József Attila Harmatocska c. zenés versét nem tudták megtanulni, mert állandóan nevetésbe fulladt. Nem tudták megmagyarázni, miért! (Talán a rózsatő, a guggolás, meg a színes papír hozott nekik valami fura asszociációt?)
Az ebéd után összegyűltünk a lépcsőfordulóban és bemutattuk egymásnak a délelőtti munkáinkat, majd a vers projekt ebéd után az osztályokban folytatódott.
