A nap végére mindenki valódi mágusnak érezhette magát.
1-2. osztály
Zene
A zene maga a varázslat! Itt be is fejezhetném, mert minden szóval, mondattal csak kevesebb lesz ez az axióma. Az első és második osztályos gyerekek vegyes csoportokban jöttek megtapasztalni, miként működik a varázspálca, karmesteri pálcaként. Egy-egy intésre, legyintésre mozdult meg a maestrók körül a világ. Hiszen maestró bármelyik bátor vállalkozó lehetett, egy rövid időre. Maestró vagy varázsló? Nem is tudom. Megtapasztaltuk, miként képes a zene különféle lelkiállapotba varázsolni minket, rövid időn belül váltakozva. Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod? - énekeltük gitárkísérettel, bár bánatnak nyoma sem volt. Csak csupa csoda és varázslat.
Mozgás
A legkisebbek mozgásos foglalkozásán először ismétlődő, egymástól átvett mozdulatok segítségével egy esőerdőbe varázsoltuk magunkat. Ott élt a komor varázsló, akit mozdulatokkal kellett megnevettetni. Többen vállalkoztak a varázsló szerepére, volt, akit könnyű volt megnevettetni és volt, akit nem sikerült. A varázsló ezután állatokká varázsolta a gyerekeket és különböző feladatokat adott nekik. Kakasként rajzolni, halacskaként táncolni. Gyengült a varázspálca ereje és legközelebb már csak állattá tudta varázsolni a gyerekeket, de nem mondhatta meg, hogy mivé. Nekik kellett rájönni, hogy ki mivé vált, a bemutatott mozgásuk alapján. Ezután csoportban tornyot építettek különböző megkötésekkel, a végén pedig a csoportok varázslényekké változtak. Kitalálták hogyan mozog, alszik, eszik, hol él a lény, és ezt bemutatták egymásnak. Vidám foglalkozás volt, a gyerekek örömmel varázsoltak és varázsolódtak át.
Vizuális
Az elsősök és másodikosok a színek varázslatos világában próbálhattak ki egy nagy tüdőt igénylő, festékes technikát, amint ezt a képeken is láthatjátok.
Dráma
A foglakozáson a drámajátékok sokszínűségén keresztül vonódtunk be a varázslatok világába. A Kétbalkezes varázsló történettel kerültünk közelebb a varázslathoz értő emberekhez. A térkitöltő játékban a gyerekek a térben sétálva figyelték a mesét, és a varázslat szó hallatán különböző mozgásokat végeztek. Csoportban is dolgoztak, ahol szobrászokká válva varázs-szobrot formáltak meg saját testükből. A Mi ez? játék mulatságos volt, a gyerekek kreativitásukkal nyűgözték le egymást. Mi lehet a bot, ha nem bot? Lehet furulya, köröm, sétapálca, távcső és még sok minden, amire nem is gondolnánk! A drámajátékok legkedveltebb formája a jelenet kigondolása, és annak előadása volt. A gyerekek csoportban dolgoztak, a jelentekhez szempontokat kaptak pl. helyszín, varázserő, tárgyak. A foglalkozás a jelenetek előadásával ért véget.
3-4. osztály
Mozgás
A mozgásunkkal is képesek voltunk ma varázsolni. Füstölők és gyertyafény mellett a zene ritmusára jógáztunk. Megtanultuk, hogy mi az az elongálás, és igyekeztünk 45 percig folyamatosan mozgásban tartani a testünket úgy, hogy közben a szellemünknek is jó legyen. Az órát meditálással zártuk. Igazi flow élmény volt.
Zene
Gyógyító mantrákkal és mandalákkal ismerkedtünk meg. Beszélgettünk a kultúráról is, amihez kapcsolódik, kipróbáltuk a meditációt is rövid ideig, a befelé figyelést, belső utazást. Arra próbáltunk választ találni, hogyan és mitől válhat gyógyítóvá a zene.
Vizuális
A témanap fő kérdése volt, hogy mit a jelent a varázslat szó és hogyan lehet észrevenni ha egy nem mindennapos élethelyzetet élünk meg? Három különböző helyszínekből indultunk ki: Erdő és fák: az erdőben két fa közé érkezünk. Ezek a fák különböznek az többitől. Miben különböznek? Amikor két ilyen fa közé lépünk, milyen világ tárul elénk? Utak: megyünk a saját útjainkon, és egyszerre megváltozik minden. Miért? Mi történt? Hogyan változik az út? Titkos ajtót látunk: mi van az ajtó mögött? Megtaláljuk a belépési kódot? Minden csoport más-más helyszínt kapott. Szerették saját fantáziavilágukat megrajzolni.
Irodalom
Egy költemény maga a varázslat. A magyar irodalom klasszikusai: József Attila és Weöres Sándor több remekművében a bűbáj mint téma is megjelenik. Ezen a napon a 3-4. osztályosok a két költő verseivel varázsoltak; ismert és kevéssé ismert költeményeket kellett összerakniuk, egésszé bűvölniük a darabokból, a verssorokból. Az ismertebb művekkel könnyebb dolguk volt, az ismeretlenek lassabban születtek meg. Az alkotás, a bűvölés örömét a megzenésített versek együtténeklése fokozta. Izzott a galagonya, szárnyat igéztünk a malacra, lélek lépett a lajtorján, medvét táncoltattunk, regöltünk és elvarázsoltuk a tavaszt is. Maga volt a mágia.
5-8. osztály
Zene
A témanapon a Soundtrap nevű amatőr zenekészítő programmal ismerkedtek a gyerekek. Gitárral, dobbal, zongorával kísért darabokat hoztak létre. Volt, aki a hangját is megcsillogtatta, de már létező zeneszámokat is „újrahangszereltek”. A varázslat a kezük között született meg.
Dráma
Négy témával foglalkoztunk. Zene és mesélés - Hol jársz? Kiket látsz? Milyenek a szagok, a színek, a tárgyi világ? Bogrács, benne varázsszavak, varázsigék. Mindenki húzzon egyet és tegyen hozzá egy mozdulatot. Ha mindenki elismétli körben, egyfajta „körtánc” lesz belőle. A Szentivánéji álomból egy részletet olvastunk fel. Vegyes csoportok, csináltak belőle jelenetet. Kik a szereplők? Hol vannak? Miért történik a varázslat? Mi fog történni? A negyedik pedig varázsige írása volt csoportban.
Vizuális nevelés
A gyerekek különböző varázslatos tulajdonsággal bíró szuperhősöket találtak ki. A feladatuk ezeknek a szuperhősöknek kitalálni egy logót. A kitalált logót öntapadós fóliából, valós méretben kellett elkészíteni, olló és sniccer segítségével.
Mozgás
A Rogers Iskola földön is játszható tornatermi variációra kifejlesztett kviddics szabályai: A kviddicset négy labdával, és csapatonként hat-hét játékossal játsszák. A labdák mérete különböző. A legnagyobb a kvaff, amit a három-négy hajtó egymásnak passzolgatva megpróbál átdobni az ellenfél valamelyik karikáján. A karikákból 3-3 van. Minden csapatnak van egy őrzője, akinek a feladata, hogy megakadályozza, hogy az ellenfél csapata a karikáiba dobhassa a kvaffot. Egy gól 30 pontot ér. Van két, a kvaffnál kisebb labda, a gurkók. Ezeket a csapatok két terelője terelgeti, és megpróbálja vele az ellenfél tagjait kiütni a seprű nyergéből, vagy megvédeni a gurkóktól saját csapattársait. A negyedik labda az aranycikesz. A játékosok feladata, hogy megtalálják, és elkapják. A kviddics mérkőzés addig folytatódik, amíg ezt nem sikerül valamelyik csapatnak elérnie. Az a csapat, akinek ez sikrül, plusz 150 pontot kap.
