Ez a témanapunk már a március 15-i ünnep előkészítése volt, Petőfin keresztül tanultunk a 48-as forradalomról.
A forradalmi napokon túl a korszak hátterét is meg szerettük volna mutatni a gyerekeknek a korszakra jellemző, gyerekeknek is szóló alkotásokon, Petőfi életén keresztül. A témát művészeti ágakra felfűzött foglakozásokon vegyes korcsoportban járták körbe a gyerekek.
1.-3. osztály
Dráma
A kicsik drámafoglalkozását Petőfi Sándor Szeget szeggel verse nyomán építettük fel. Megjelent benne a kísértés: "csábítólag kandikált a körte rám". Egy dilemma elé állító szituációban kellett ördögként illetve angyalként érvelni, majd dönteni, hogy végül miként cselekednek. A vers második fele a bosszúról szól. Olyan helyzeteket gyűjtöttünk, amelyek előfordulnak a mindennapokban, és amikben bizony néha indulattal reagálnak egymásra a gyerekek. A helyzeteket kellett eljátszaniuk a megoldásaikkal együtt. Jó érzés volt látni, hogy ha az élet gyakran el is sodorja őket, egy ilyen mesterséges helyzetben azért tudják, hogy lenne szép megoldani a problémát. Miután a saját helyzeteiket végig játszották, beszélték, a foglalkozás végén ismertettük meg velük a verset.
Mozgás
Néhány bemelegítő játék után a harc témát jártuk körbe szoborjátékokkal, mesélés utáni némajátékkal. Ezután a szabadság téma következett, improvizációs gyakorlattal, egyéni mozdulatokkal kifejezve, majd csoportosan egy mozgássor készítésével zártunk.
Vizuális
Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét képekben dolgoztuk fel. A vers egy-egy részletéhez készítettek rajzot a gyerekek. A szakkörök végén egy „diafilmmé” fűztük össze a verseket, amelyet egy papír keret segítségével néztünk meg.
Zene
Röviden megismerkedtünk a kor zenéjével, zenehallgatással, mozgással egybekötve. A hallott zeneművekben megkerestük a magyaros motívumokat. Megtanultuk a Gábor Áron rézágyúja és a Klapka induló című műveket. Végül a magyaros, indulós zenék, ritmusok levezetéseként tánclépéseket tanultunk.
Versírás
Mesét olvastunk a versírásról: Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdőjéből, amelyben versíró versenyt rendeznek. Ez után rímeket kerestünk és csináltunk magunk is. Elolvastuk az Orbán, Nyitnikék, Csatadal, Anyám tyúkja című verseket, és illusztrációt készítettünk ezekhez. Aki akart, verset is írhatott.
4.-6. osztály
Vizuális
A nagyokkal a vizuális foglalkozáson gondolatindítónak Petőfi "Tisza" című, képekben és színekben gazdag versét dolgoztuk fel. A gyerekeknek a vers hangulatára kellett reagálniuk, létre kellett hozni egy közös Tisza festményt egy óriási tekercs papírra. A feladat során az egyéni érzéseiket a csoport más tagjaival összehangolva egy színfolyamban mutatták be, aminek eredményeként a nap végére egy színekben gazdag, vágtató Tisza született meg. A gyerekek nagyon élvezték, hogy nem csak hagyományos módon ecsettel, hanem kezükkel, testükkel is festhettek. A 12 méter hosszú festmény az ebédlőt fogja díszíteni.
Versírás
A versírás szakkörön kibővítettük a műfajok skáláját, így számos különböző alkotás készült. A rajzolni vágyók képregényt készítettek, volt, aki képzeletbeli interjút készített Petőfivel, írtak a gyerekek láncmesét, készítettek korabeli plakátot és természetesen versek is születtek.
Dráma
1213 őszén magyar főurakból álló csoport merényletet készített elő és hajtott végre II. András felesége, Gertrúd ellen. A nagyurak felkelésének gyújtó szikrája az volt, hogy a királyné a rokonait ültette az állam legmagasabb posztjaiba, így öccsét a leghatalmasabb, országnagyi ranggal is ellátta. A cselekvés végrehajtása előtt kikérték az akkori esztergomi érsek, Merániai János tanácsát. A főpap két tűz közé került, így a következő választ adta levélben: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem." A korabeli szöveg kétféle, egymással ellentétes értelme csupán a vesszők alkalmazásával áll elő:
"A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem."
"A királynét megölni, nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem."
Ez volt a vezérfonal. Beszélgettünk a történelmi analógiáról 1848 és az 1200-as évek hasonló történelmi helyzetéről, és arról, hogy a merénylet történetét Katona József Bánk bán drámájában dolgozta fel. A csoportok a mondatok egy értelmezését kapták, feladatuk az volt, hogy mutassák be egy-egy jelenetben, hogy a főurak mit cselekedtek a levél hatására.
Zene
A foglalkozás a különböző zenetörténeti korokról szólt. A gyerekek a korra jellemző hangszerek, képviselők alapján azonosították be a zenetörténeti korszakokat. Hallgattunk zenét, azokról közösen döntöttük el, hogy melyik korból származnak. Petőfit és korát - a romantikát alaposabban megismertük zeneműveken keresztül. Egy új dalt is tanultunk, "Jól van dolga…", amit aztán zenei alappal is elénekeltük. Befejezésként átismételtük a március 15-i dalainkat.
Porosz Gergő versei:
Boldog vagyok, vidám vagyok, szabadságból sokat kapok.
Ám ha mégis el kell menni, én elmegyek most harcolni.
Szabadságért meg is halok.
Mindnyájunknak jót akarok.
Költő vagyok, sokat írok. Minden versemet kiadom.
Egyszer elhívtak csatába. Ellenkeztem, mindhiába.
Felkészültem a halálra. Most épp megyek a csatába.
Ezt a verset épp most írom, kis füzetem jól eldugom.
Szőke András verse:
Csatába hív Petőfi, megvan már hada.
Küzdenek ők vállvetve, ő az élen vala.
Habsburgokat legyőzik, de az orosz jő.
Aki férfi harcol, az asszony meg sző.
Harcolnak, harcolnak, de túlerő győz.
Lehullnak, mint falevél, elsöpri az ősz.
Porosz Dorka: A csata
Indulni csatába, koslatók hadába,
Harcolni magadért, harcolni hazádért.
Éljen a szabadság, pusztuljon a fogság.
Libben már a zászló, csatába hívó szó.
Oroszok megjönnek, utolsó segélynek,
Legyőznek mindenkit, szabadság elbukik.
Farkas Olgi: A szabadság
Szabad voltam régen, de felöklelt egy ló,
Még begyógyult a héten, de nem volt nagyon jó.
Most újra szabad lennék, de otthon fekszem én.
Az utamra én mennék, csak ez oly nehéz.
Még mindig fáj egy kicsit, ó az a fránya ló!
Felöklelném egy picit, de nem tudom, hogy hol.
