Ági és Timi vándortábort szerveztek idén nyáron a Bakonyba.
A tábor alatt összesen 70 km távot teljesítettek a gyerekek. A nyári szüneti pihenés után le a kalappal a a teljesítményük előtt. Bakonybélről indultunk, egy rövid tájékoztatás után bakancsot kötöttünk és útnak eredtünk. Az első nap Bakonybél környékén vezetett a 15 km-es túra. A túra elején megbeszéltük, hogy ki megy elől, ő nézi a térképet, illetve ki az, aki a végén figyel arra, hogy senki ne maradjon le. Csodaszép helyeken jártunk. Megnéztünk sok-sok forrást, kalandoztunk a Kerteskői szurdokban, mezőkön, dimbes-dombos helyeken gyűjtöttük a kilométereket. A szállásra visszatérve elfoglaltuk a szobákat, majd finom vacsora várt minket. Utána ki-ki kártyázott vagy focizott. Korán volt a takarodó, hiszen a másnapi szakasz volt a leghosszabb, legnehezebb kihívás.
A második nap igazi túlélősre sikeredett, nemcsak a táv hossza (17,3 km), de az ösvényeink minősége is próbára tett minket. Harcoltunk a szederrel, a csalánnal, de meg is volt a jutalmunk! Megmásztuk a Bakony legmagasabb pontját, a Kőris-hegyet, voltunk egy igazán hűsítő barlangban, az Odvaskőiben, láttunk szarvast, siklófélét, ettünk szedret.
A harmadik napon a Pannon Csillagdát látogattuk meg, ahol érdekes előadást hallgattunk a meteorokról, a régmúlt csillagászairól és a Mars kutatásáról. Végül egy távcsőn keresztül a Napkitöréseket is megfigyelhettük. Ezután útra keltünk a következő szállás felé. Magunkkal vittük a csomagjainkat, így tettük meg a 12 km-es távot. Új szállásunkon sátrakban aludtunk, ahol éjszaka vendégünk is volt. Egy róka merészkedett be a táborba, volt, akinek még a papucsát is ellopta.
A várva várt pihenő napunkat a gyerekek választása alapján a nagyteveli strandon töltöttük. Kezdetben még egy kicsit szeles volt az időjárás, de aztán hamar előbújt a napocska és valódi strandidőben volt részünk. Nemcsak fürödtünk, hanem igazi vándortáboros homokvárat és zenkertet is épített a csapat. Hazatérve fociztak, tollaslabda-versenyeztek a gyerekek, majd megünnepeltük Anna szülinapját, sőt még egy fagyiskocsi is berobogott vacsi után nem sokkal. Este pedig megválasztottuk az Ökörkör elnökeit: Csongit és Andrist. A nap lezárásaként Aisa esti mesét mesélt a lányoknak saját fantáziájából.
Az utolsó táborhelyünket egy rövid kis túrával értük el, így volt az izmainknak ideje újra belerázódni a munkába. Ezúttal már nagyon eltávolodtunk a civilizációtól, az erdő közepén, Hubertlakon volt a szállásunk. Szerencsésen megérkeztünk, az eső előtt még meglátogattuk a Gyilkos-tavat, de aztán egész délután esett. A lányok sátorába majdnem befolyt a víz. Ügyesen elhárították a veszélyt, körbeárkolták a sátrukat. Este a tábor körül szarvasok legeltek, és még egy borz kölyökkel is találkoztak néhányan. Vándortáborunk utolsó nagy túráján felmásztunk a Szár-hegyi kilátóhoz is. Este két tábortűzzel és némi szalonnával, zöldséggel búcsúztattuk az idei vándortábort. A fiúk kitartóan ügyködtek a tűzgyújtással, a nedves ágak nehezen gyulladtak meg. Végül sikerrel jártak, vidáman ropogott a tűz.
Az utolsó napot még egy 13 km-es túrávál és fagyizással zártuk. Szuperek voltak a gyerkőcök, nagyon jól éreztük magunkat!
