A tanév végén tanulmányi kirándulásra mentünk a Felvidékre.
Különleges osztálykirándulás várt tavasszal a hetedikes Levél osztályra, amely a "Határtalanul" pályázat támogatásával a Felvidékre utazott. A célunk a szlovákiai magyar történelmi és kulturális értekek megismerése volt. Az utazást több előkészítő óra előzte meg. Ennek során használtuk a Barangoló Digitális Tartalomtárat és a Rákóczi Útikönyvet is. A Barangoló Felvidékkel kapcsolatos játékos okosdobozait házi feladatként is végezték (pl. "Kassai látványosságok", "Fülek", "A gömöri barlangok és a karszt"). A gyerekek könyvek és internetes anyagok segítségével kutatásokat végeztek a meglátogatandó felvidéki városokról, amelyek mindegyikéről plakátokat készítettek, amelyeket az iskola folyosóján helyeztünk el. A településekről szerzett tudásukat kiselőadások formájában is megosztották a többiekkel. A bemutatók során szó esett Szlovákia és a Felvidék történelméről, a Szlovákiában élő magyarság létszámáról, az ottani települések magyarságának múltjáról és jelenéről, a térség és a Kárpát-medence etnikai összetételéről. Mindezeken túl megismerkedtünk az utazás programjával, illetve az utazás során tanúsított viselkedési alapszabályokkal és normákkal. Az előkészületek során ellátogattunk a budapesti Magyarság Házába is, ahol egy rendhagyó tanórán vettünk részt. A témája Petőfi Sándor volt, Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas költőnő tartotta, aki maga is külhoni származású.
Az utazás
2024. május 20-án, pünkösdhétfőn reggel egy lelkes csapattal (17 diák és 2 pedagógus) indultunk el Budapestről észak felé, Szlovákia irányába. Első úticélunk a határon túl Fülek volt, ahol meglátogattuk a Koháry István Alapiskolát. Itt találkoztunk az iskola diákjaival és pedagógusaival, beszélgettünk országainkról, településeinkről és iskoláinkról. A gyerekek játszottak is közösen. Ezután Somoskő várát tekintettük meg, valamint a körülötte található lenyűgöző geológiai érdekességeket (bazaltorgonák, kőtenger). Egy rövid időre visszatértünk Magyarországra, hiszen a vár Szlovákiában, míg a Somoskő település hazánkban található. Ennek okairól is beszélgettünk. Somoskőn meglátogattuk az aradi vértanúk emlékművét is. Tovább indultunk a füleki várhoz, ahol megismerkedhettünk a környék földrajzával és történelmével, valamint Koháry István várkapitány életével. Innen is megcsodálhattuk a panorámát. Füleken felkerestük a szépen felújított ferences templomot is. Mivel még maradt egy kis időnk, tettünk egy rövid sétát az útba eső Rimaszombaton. A nap végén Gömörhorkára utaztunk, ahol elfoglaltunk kiváló szállásunkat a Kövirózsa panzióban, és elfogyasztottuk a bőséges vacsorát.
Másnap a reggeli után Zólyom várához indultunk, ahol megkoszorúztuk az azon a helyen született Balassi Bálint emlékművét. A vár melletti parkban megcsodáltuk az 1944-ben készült páncélvonatot. A nap fő helyszíne Selmecbánya volt, a történelmi Magyarország arany- és ezüstbányászatának központja. Először a város melletti kálváriára kapaszkodtunk fel, ahonnan csodás kilátásban lehetett részünk. Ezután Selmecbánya középkori eredetű utcáin barangoltunk, elsétáltunk a Szent Katalin templom és a Felvidék egyik legmagasabb pestisoszlopa mellett, majd felkerestük Petőfi Sándor emléktábláját az evangélikus líceum épületén. Megtekintettük egy táró bejáratát, és a város két várát, az Óvárat és a Leányvárat is, valamint az Erdészeti Egyetem arborétumát a mamutfenyővel. Fáradtan, de élményekkel gazdagon buszoztunk vissza szállásunkra.
Harmadik nap reggel a szemerkélő esőben a szállásunkról indultunk el, hogy megtekintsük az innen induló Kövirózsa Tanösvényt, amely kiválóan mutatja be az adott pontokon megfigyelhető karsztjelenségeket. Láttunk víznyelőt (Ravasz-lyuk) és karsztforrásokat, fedetlen és fedett karsztfensíkot. Ezután egy igazi természeti csodához buszoztunk, a Szilicei-fennsík nyugati szélén található a Gombaszögi-cseppkőbarlanghoz, amely a Világörökség része. A több mint 1500 méter hosszan feltárt barlang folyosóiban és termeiben fehér és vörös színekben pompázó cseppkövekben gyönyörködhettünk. Elkirándultunk a Szilicei-jégbarlanghoz, amely a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja. A közelben felkerestük a Bába-lyuk nevű barlang bejáratát, amelynek különlegessége, hogy benne ősember-maradványokat és egy őskori álarcot találtak a régészek. Ezután a meglátogattuk a régészeti feltárás alatt álló Gombaszögi pálos monostort. Gömör megye egyik eldugott szegletén, Szalóc határában. Az élményt csak kicsit csökkentette, hogy eddigre már kimondottan szakadt az eső. Következő állomásunk Rozsnyó volt, ahol előbb a kálváriára kapaszkodtunk fel (szerencsére addigra előbukkant a felhők közül a nap), majd a városközpontot látogattuk meg, ahol megkoszorúztuk Petőfi Sándor emléktábláját és Andrássy Franciska szobrát. Ezután a rozsnyói Rákóczi Magyar Házba látogattunk, ahol meghallgattuk egy helyi ismert személy, Máté Gyöngyi gömöri kézműves, a Magyar Ház rozsnyói referense előadását a felvidéki magyarság helyzetéről, különös tekintettel az akkor közelgő EU-s választásra. Igencsak tartalmas nap után tértünk vissza a szállásunkra.
A következő nap hosszú buszozás után Késmárkon az evangélikus templomban megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc nevelőapjának, Felső-Magyarország fejedelmének, a kuruc vezérnek, gróf Thököly Imrének a szarkofágját. Meglátogattuk az UNESCO Világörökség részét képező cipszer fatemplomot is. A belvárost és az ott található pellengért érintve, azt, és egy kiváló fagyizót is kipróbálva a várhoz sétáltunk, ahol megkoszorúztuk Thököly lovasszobrát is. Ezután Lőcsére utaztunk, ahol megismerkedtünk a „fehér asszony” és a „fekete város” történetével. Maga a város egy kultúrtörténeti gyöngyszem és sok, a dicső múlthoz kötődő műemlékkel rendelkezik. Ezután a gyerekek által leginkább várt program következett, túra a Szlovák Paradicsomban. Az itt még nem olyan nagy vízhozamú Hernád folyó a szűk kanyon közé zárva kanyarog. Helyenként láncokba kapaszkodva, a sziklafalon lépdelve lehetett kövezni az ösvényt, és ez igencsak izgalmas élmény volt. Rövid, de velős kaptatón felkapaszkodtunk a környék egyik legszebb kilátópontjához, a Tamásfalvi-kilátóhoz. A hatalmas sziklatömb 146 méterrel emelkedik ki környezetéből. Erről a szikla teraszról gyönyörű kilátás nyílik a Hernád-áttörésre. Fantasztikus nap volt mögöttünk!
Sajnos, máris az utolsó nap következett. Miután elbúcsúztunk a szállásunktól, a Szádelőiszurdokhoz buszoztunk, ahol egy könnyű túrát tettünk a különleges szurdokvölgyben gyönyörködve a természet szépségében. Ezután utolsó helyszínünkre, a Felvidék keleti részének legnagyobb városába, Kassára utaztunk, ahol először kívülről-belülről megtekintettük a rodostói házat, amely a II. Rákóczi Ferenc törökföldi emigrációjának állít emléket. A fejedelem egészalakos bronzszobra a Hóhérbástya udvarán díszeleg. Ezután a kassai dómban, mely az egész Kárpát-medence egyik legszebb, közel fél évszázadig épült katedrálisa, megkoszorúztuk a fejedelem szarkofágját. Ezután egy sétát tettünk a belvárosban, amely során megcsodáltuk a városközpont legjellegzetesebb épületeit a teljesség igénye nélkül: Lőcsei-ház, a Szentháromság-temploma és rendháza, Állami Színház, Orbán torony, a régi megyeháza, zenélő szökőkút. Ezután a gyerekek által nagyon várt szabadidő zárta fantasztikus felvidéki utazásunkat. Már csak a hazabuszozás maradt hátra, május 24-én este fél 8 körül értünk Budapestre a megfáradt, de élményekkel alaposan feltöltekezett gyereksereggel.
Értékelő óra
Hazaérkezésünk után hét legfontosabb része az volt, hogy feldolgozzuk a Felvidéken látottakat. Egy értékelő óra keretén belül megnéztük az úton és az útról készült képeket, videókat. Diákjaink egyénileg és kiscsoportokban számoltak be élményeikről. A gyerekek páros munkában feleletválasztós kérdéseket írtak a Felvidék magyarságáról, történetéről, jelenéről. E kérdések segítségével játékos vetélkedőn adtak számot tudásukról. Ezután összegyűjtöttük az utazás során készült legjobb fotókat, és ezeket , valamint egy térképet az utazásunkról az iskola folyosóján helyeztük el.
Témanap
Az utazásunk során szerzett tudást és élményeket felhasználva témanapot szerveztünk a Nemzeti Összetartozásról. Egész nap változatos foglalkozások és szakkörök keretében mutattuk be a külhoni magyarság múltját és jelenét, művészetét és hagyományait. Foglalkozunk az összetartozás és az együttműködés kérdésköreivel. A programon részt vevő 7. osztály a folyosón elhelyezett plakátok által bemutatta a Határtalanul! utazás helyszíneit, és válaszolt a felmerülő kérdésekre.
