A könyvsorozat az iskola több mint 30 évének a lenyomatát mutatja meg a személyközpontú megközelítés iránt érdeklődőknek.

Elhatároztuk, hogy az iskola több mint 30 évének a lenyomatát egy könyvsorozatban mutatjuk meg a személyközpontú megközelítés iránt érdeklődőknek. Rogerses lenyomatok sorozat első kötete KULTÚRKÖRÖK címen 2023 végén jelent meg.

A Rogers Iskola több mint harminc éve a 6-10 évesek iskolai tanulását a keresztény jeles napok, a pogány magyar hitvilág, a zsidó és a görög kultúra köré szervezi abban bízva, hogy a gyerekek a különböző kultúrák átélésével önmagukon és a világ dolgain könnyebben eligazodnak. Ennek a tanításnak a tartalmát, módszereit foglalja össze az iskola tanári műhelye által indított Rogerses lenyomatok sorozat első, KULTÚRKÖRÖK című kötete.

A könyv megjelenésére ünnepélyes bemutatót szerveztünk, amire sokan eljöttek, a szakma képviselői, volt kollégák, diákok és természetesen a Rogers Iskola és Óvoda tanári közössége. A könyvet Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke és Földes Petra alkotószerkesztő mutatta be a könyv bemutatóján. A kérdésekre Gádor Anna iskolaalapító és Lipták Erika iskolaigazgató válaszolt.

Könyvrendelés

Amennyiben szeretne rendelni a KULTÚRKÖRÖK könyvből vagy a korábban megjelent ROGERS ISKOLA CSODÁJA könyvből akkor itt tudja elküldeni nekünk a megrendelését. A rendelés beérkezését követően emailben küldünk egy díjbekérőt a könyvek áráról és a postázási költségről, amit banki utalással tud fizetni. A fizetés beérkezését követően fogjuk postázni a könyveket. Csomagjainkat a Magyar Posta szállítja ki a megadott címre.

Megrendelése díjmentesen is átvehető a Rogers Iskolában munkanapokon tanítási időben, a megrendelés visszaigazolását követő napon, amennyiben erről megkapta a tájékoztató emailt. Személyes vásárláskor előre utalás, illetve készpénzes fizetés lehetséges.

Recenzió

A kötetről Dr. Mészáros György, egyetemi docens, oktatáskutató ELTE PPK írt recenziót.

Egy alternatív pedagógiai műhely tudásmegosztása – Kultúrkörök

A hazai alternatív pedagógiai intézmények immár több évtizedes múltra tekintenek vissza. Leginkább a többségi közoktatással szembeni elégedetlenség hívta őket életre. A reformpedagógiák ambíciózus, az iskola működését átalakító projektje helyett, ezek az intézmények inkább alternatív oktatási közegeket akartak létrehozni, ahol lehetőség van eltérő pedagógiai működésmódra, kísérletezésre, közös tanulásra. Kétségtelen, hogy az így létrejött iskolák és óvodák jó részében már több évtizede bátor, kreatív és a hazai közoktatás rendszerének valódi alternatívát felmutató szakmai munka folyt és folyik. Sokéves, kipróbált tapasztalatokról és hagyományokról beszélhetünk.

A társadalmi egyenlőtlenségekkel is foglalkozó kritikai oktatáskutatóként – miközben elismerem ezt a munkát – fontosnak tartom, hogy ez a szakmaiság ne szigetszerűen legyen jelen az oktatásban. Jó lenne, ha az „alternatíva” nem csak egyeseknek lenne hozzáférhető, hanem a szakmai műhelyekekben kipróbált tapasztalatok hassanak a közoktatás egész rendszerére, és annak átalakulását segítség. Sajnos úgy tűnik, erre nincs jelenleg oktatáspolitikai akarat, de a partizán kezdeményezések meg tudják bontani azt a merev struktúrát, amely az iskoláztatást jellemzi. Ezért is üdvözlendő, amikor egy sok éve működő pedagógiai műhely közkinccsé teszi felhalmozott tudását. Ezzel lehetőséget ad más intézményeknek, pedagógusoknak, hogy megismerjék alternatív módszertanát, akár partizánakció keretében elkezdjék azt vagy legalább annak elemeit használni.

Ennek a tudásmegosztásnak a kiváló példája a Rogers Iskola pedagógiai műhelyének sorozatát indító kötet, amely a kultúrkörök módszertanáról szól. A kultúrkörök összefoglalóan egy olyan módszer, amellyel eltérő, bizonyos szempontból állandó kulturális hagyományokat dolgoznak föl az iskolában, előmozdítva a diákok kulturális nyitottságát, dinamikus hagyománytiszteletét. Ezen keresztül pedig sokféle kompetenciájukat fejlesztik egy cselekvésre épülő tanulási folyamat során. Örvendetes, hogy a rogerses kollégák nem elégedtek meg azzal, hogy egyszerű módszer-leírásként foglalják össze a tudásukat, ahogyan ez gyakran történik, például jó gyakorlatok átadásánál. A kötet nemcsak módszertani segítséget akar nyújtani, hanem felmutat egy olyan sajátos pedagógiai filozófiát is, amely megtermékenyítő lehet minden nevelési-oktatási közeg számára. Továbbá bepillantást nyerhetünk a módszert megteremtő pedagógiai műhely munkájába is az írásokon keresztül. A pedagógusok tanulását vizsgáló hazai és nemzetközi szakirodalom egyértelmű megállapítása, hogy a tanárok fejlődésében meghatározóak a helyi, közös(ségi) tanulási folyamatok. A könyvben megjelenő műhelyszerű szakmai munka tehát minden iskola számára mintát jelent.

A kötet példaértékű: pontosan olyan, amilyennek egy ilyen tudásmegosztó könyvnek lennie kell a neveléstudományi szakirodalmak fényében. Miközben rendkívül praktikus, átláthatóan strukturált, a gyakorlatban jól használható írást forgathat és használhat az olvasó (pedagógus), a szerzők nem félnek részletesen bemutatni azt az értékvilágot, nevelésfilozófiai és elméleti hátteret sem, amire a konkrét módszer épül. Ezt azonban nem száraz leírással teszik, hanem egy történetbe ágyazottan. A bevezetőben és a második részben bemutatják hogyan alakították ki a kultúrköröket, mi ezzel a céljuk, és milyen értékvilágot testesít meg számukra. Ahogyan több szakember felhívja rá a figyelmet, pedagógiánk gyakran „prakticista”: gyors megoldásokat, recepteket keresünk, és a jó gyakorlatok átadása során is a hogyanra vagyunk leginkább kíváncsiak. Pedig a miért kérdése és a módszer kialakításának története ugyanolyan fontos lenne ahhoz, hogy ne másoljunk egy gyakorlatot, hanem megteremtsük a saját pedagógiai tevékenységünket mások tapasztalataira építve. Ezt a valódi reflektív adaptációt teszi lehetővé a Rogers Iskola kötete. A szerzők egyértelműen meg akarnak szólítani minden iskolában dolgozó pedagógust, és tudatosan segítik őket abban, hogy a módszert alkalmazni tudják. Ezt célozza a a II. részben a gyakorlat kontextusának, kialakításának átlátható bemutatása, a kultúrkörök tanévhez, tantervhez kapcsolódásának részletes leírása, valamint a tantárgyi kapcsolódások rendszerének ismertetése. A részt záró tématervek szintén jó fogódzót adnak a gyakorlati megvalósításhoz.

A III. rész Így dolgozunk címmel a műhely szakmai munkájába ad betekintést, és kiváló mintát nyújt arra, hogy a megújuló pedagógiai gyakorlatnak hogyan kell együttműködő szakmaiságra, reflektív tevékenységre, végső soron közös tanulásra támaszkodnia. Az is kiderül ebből a részből, hogy a módszer nem valamilyen fix, leírható műveletsor, hanem egy olyan keret, amelyet minden pedagógus autonóm módon alkalmaz. A kötetre szintén jellemző, hogy miközben sok egészen konkrét gyakorlati útmutatót ad, meghagyja az olvasó pedagógus autonómiáját, akinek magának kell kialakítania, mit tud ebből hasznosítani, adaptálni. Nem lesz tehát szájbarágós a módszerleírás, mint néhány módszertani útmutató esetében. A IV. Megvalósult gyakorlatunk részben ennek megfelelően sajátos, egyedi tapasztalatokat olvashatunk, amelyeket nem lehet egy az egyben átvenni, de nagyon sokat lehet tanulni a megvalósításuk részletes történetéből. Ebben a fejezetben különösen jól kirajzolódik, hogy a Rogers műhelye milyen értékeket szeretne közvetíteni a diákoknak (például: demokratikus működés, önállóság, közösségiség, elfogadás, a sokféleség értékelése, stb.), és hogy a kötet elején felvázolt, a tanulók önállóságára és alkotó cselekvésére építő nevelésfilozófia hogyan valósul meg a gyakorlatban. A záró fejezet: Kitekintés címmel a további szakirodalmi tájékozódást segíti. A kötetet végül egy praktikus tárgymutató zárja.

A könyv nem csak tartalmában, de vizuális megjelenésében is magas minőségű munka. A képek, ábrák, példák, táblázatok tudatos használata jól kapcsolható az írások tapasztalati tanulási filozófiájához. A kötet így egy koherens egészet alkot, amely az olvasót megszólítja, bevonja, elgondolkodtatja, reflexióra motiválja, és gyakorlati segítséget ad számára saját gyakorlatának megújításához. Az egyetlen kritikám, hogy a piktrogrammok szerepe nem teljesen átlátható a leírt magyarázat ellenére sem (pl. nem világos, mit jelent a ritmus). Részletesebb magyarázat talán egyértelműbbé tehette volna használatuk célját. Ebben a formában az olvasónak nem mondanak sokat, de ez talán változik majd a többi kötettel összehasonlításban.

A hazai közoktatás válságokkal terhelt valóságában üdítő ilyen kötetet olvasni, amely egy alkotó, újító pedagógiai műhely munkáját mutatja be. A megosztott tudás alapja lehet más innovatív, (partizán)kezdeményezéseknek. Én eközben azt remélem, hogy a rendszer egésze is idővel változni fog. Ehhez azonban még sok munkára, és több ilyen kötetre van szükség. Azt kívánom, más műhelyek a Rogers Iskolával együtt még sok hasonló tudásmegosztó írással álljon elő. A Kultúrkörök mintát nyújt arra, hogyan kell ezt jól csinálni.

Kötet: Földes, P. (szerk.) (2023). Kultúrkörök. Carl Rogers Óvoda és Iskola. Sorozat: Rogerses lenyomatok. A Rogers Iskola pedagógiai műhelyének sorozata.

Dr. Mészáros György, egyetemi docens, oktatáskutató ELTE PPK  

További cikkek