Hagyományos tantárgyak

A hagyományos tantárgyak szerint dolgozzuk fel a tudományágakhoz kapcsolódó témaköröket, de igyekszünk, ahol lehet, komplex foglalkozásokat tartani. Nagy hangsúlyt fektetünk az önálló gondolkodás kialakítására, a kommunikáció sokoldalú fejlesztésére, a kreativitás biztosítására, a készségek fejlesztésére, a tapasztalati úton szerzett tudás biztosítására és az önállóság saját úton megszerzett kialakítására.

Speciális tantárgyak

Vannak egyéb speciális tantárgyaink is melyek pedagógiánk megvalósításához nélkülözhetetlenek. Ezek nagy részében megjelennek a művészetek és a kutatás.

Kultúrkörök: Az alsó osztályokban a hagyományos tantárgyakon kívül minden osztály egy – az európai, ezen belül kiemelten a magyar kultúra gyökereinek tekinthető - kultúra szimbólumaival, szokásaival, hagyományaival ismerkedik. Sokat merítünk ezekből a foglalkozásokból: a kultúrkörök különbözőségei a másság elfogadására, a hasonlóságok pedig az emberiség közös gondolataira, érzéseire tanítanak mindnyájunkat. Komplexitása segíti a másik fontos alapelvet: tevékenységen keresztül, összetett problémákon és megközelítésmódokon át tanul igazán az ember. Így a kultúrkör kapcsán olvasunk regéket, mítoszokat, verseket, énekelünk és zenélünk, ruhát, ékszert, tárgyakat készítünk, ünnepek kellékeit szerezzük be, színházat és ünnepeket rendezünk, illetve meglátogatunk az adott kultúrához kapcsolódó magyarországi helyszíneket.

Első évfolyamon a magyar népszokásokkal, jeles napokkal, másodikban a zsidó kultúrával, harmadikban a pogány magyar kultúrával, negyedik osztályban az ókori görög kultúrával foglalkozunk. A kultúrkör szemléletét és komplexitását a felső tagozaton igyekszünk megőrizni úgy, hogy ahol lehet, ott a történelem foglalkozások témáihoz igyekszünk kapcsolódni a művészeti foglalkozásokkal. A kultúrköri foglalkozásokba igyekszünk a szülőket is gyakran behívni: az ünnepeken részt vesznek, egy-egy elmenős programra elkísérik az osztályt. Amennyiben a szülők vagy ismerősök között vannak olyanok, akik egy kultúrában érintettek, őket meghívjuk mesélni, foglalkozást tartani.

Szakkör: A szakkör egy – évfolyamtól függően - kötelezően vagy szabadon választható foglalkozás-sorozat, melynek kiemelt szerepe van abban, hogy a diákokat választásra, döntésre és felelősségvállalásra tanítsuk. A szakkör is a tehetséggondozás egyik színtere lehet, hiszen a tanulóknak lehetősége nyílik a saját érdeklődésük mentén elmélyülni egy adott témában vagy módszerben. A foglalkozások egy kézműves-/alkotótechnika köré szerveződnek, vagy egy téma köré, melyet többféle kézműves- és alkotótechnikával dolgoznak fel a tanulók. Ezeken kívül előfordulhat bármilyen egyéb foglalkozás is: idegen nyelv, tánc, mozgás, színház, sakk vagy más tananyagon túli, tehetséggondozással összefüggő témakör. A Rogers Napok kiállításán az adott évi szakkörök is bemutatkoznak alkotásaikkal.

Beszélgetőkör: A beszélgetőkör az egyik legjelentősebb a speciális foglalkozásaink között, színtere a folyamatos kapcsolattartásnak az osztályban, az egymásra figyelésnek, a véleménynyilvánításnak és problémamegoldásnak, a kommunikációs és konfliktuskezelő technikák tanulásának és gyakorlásának, az osztály életében a keretek, szabályok kialakításának.

A beszélgető kör egyik tematikus változata a hétzáró, amikor az osztály az adott hetet egy szempontból közösen gondolja végig, például a tanulás, a szociális lét, a vállalások, stb. szempontjából. A hetedik-nyolcadik évfolyamon zajló beszélgetőkört műhelynek hívjuk. Negyedikben pedig a kultúrkörhöz kapcsolódó, a görög demokrácia működésének szabályait szimuláló beszélgetőkört tartunk, amit népgyűlésnek nevezünk. A beszélgetőkörben az osztályfőnökök is részt vesznek facilitátori szerepben. Kommunikációs gyakorlatokkal, módszerekkel segítik a tanulókat a közlendőjük érthető elmondásában, a másik meghallgatásában, az egymásutániság meghatározásában.

Csoportjáték: Az osztálykeretben zajló foglalkozás kiemelt célja az ön- és társismeret fejlesztése, valamint a csoportépítés. A foglalkozást általában az osztályfőnökök tartják, a különböző évfolyamokon figyelembe veszik az adott korosztályi sajátosságokat és a foglalkozások céljait a csoport aktuális állapotához is igazítják. A célok között van az ismerkedés egymással, az iskola szabályaink megismerése, megértése, együttműködés fejlesztése, önállóság, önértékelés és a segítségkérés képességének fejlesztése. Felsőbb osztályban a teljesítmény elvárása és tisztelete; a kritika, az elismerés, az utasítások, az elvárások fogadásának képessége; a saját vélemény képviselete, a kamaszos értékek és viselkedések, ellenállások tudomásul vétele mellett az osztály, mint munkára szerveződött egész közös összetartása. Fő módszereink a dramatikus technikák, kooperatív feladatok, használunk ritmus- és koordinációs, valamint a légzést erősítő gyakorlatokat, csoportépítő és önismereti játékokat, a módszereket kombináljuk művészeti tevékenységgel (zene, mozgás, vizuális technikák).

Tanulásmódszertan: Már az alsó tagozaton folyamatosan, minden foglalkozáshoz kapcsolódva tanítunk a diákjainknak tanulási módszereket és technikákat. Erre épül az ötödik-hatodik évfolyamon tartott tanulásmódszertan nevű foglalkozás. A tanulásmódszertan szerves folytatása a hetedik-nyolcadik évfolyamon a projekt. A gyerekek olyan kérdésekre keresik a választ, hogy mi érdekli őket igazán, hogyan és mit tanulnak könnyen, miben tehetségesek, hogyan használják és hogyan fejlesztik a tehetségüket?

A tanulásmódszertan órák fontos fejlesztési célja, hogy a gyerekek megtanulják az információk hatékony keresését, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetését, az információk kritikus kezelését és a tartalmak publikálásra való előkészítését. Olyan alkalmazói ismereteket tanítunk mint az internetes keresés, a szöveges dokumentumok létrehozása, formázása, táblázatkészítés, digitális képszerkesztés, adatok csoportosítása, táblázatba rendezése, adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben, az információ és adat ábrázolása, értelmezése grafikus eszközökkel.

Projekt: A Rogers Iskolában a tanulók már az alsó tagozat során megismerkednek a projekt módszerével, többféle formában kipróbálják azt, és a felső tagozaton egyre tudatosabban használják. A hetedik és nyolcadik évfolyamon külön foglalkozást is biztosítunk a módszer elsajátításához, készségszintű használatának gyakorlásához, valamint a projekten keresztül egy-egy témában való elmélyült ismeretszerzéshez.

A projektoktatás a kezdeményezésre, az együttműködésre és a kreatív, felfedeztető kutató technikákra helyezi a hangsúlyt. A diákok önállóan vagy kis csoportokban dolgoznak egy a valós életben felmerülő, az emberek többségét érintő kihívás, probléma megoldásán. A tanulók felismerik, megértik az adott projekt megoldásához vezető fő célt és utat, tervet készítenek, megfogalmazzák a feladatokat, maguk szervezik a feladatelosztást, az adatgyűjtés színhelyeit, az esetleges adatközlőket. A projekt eredményét bemutatják, értékelik.

Témanap: Hagyományosan a szünetek utáni első tanítási napot a megszokott tanítási hétköznapoktól eltérően egy témanap keretében töltik el a gyerekek. Ezen a napon a tanulók életkorilag vegyes csoportokban járnak körbe egy témát különböző művészeti ágak (zene, tánc, képzőművészet, dráma) mentén, időnként a tudományok felől megközelítve komplex módon. A témanapok azt a célt szolgálják, hogy életszerű, tevékenységközpontú, élményt nyújtó, s ezáltal motiváló foglalkozások közepette történjék a tanulás.

A témanap nagy teret enged a gyermekek szociális kompetenciáinak fejlesztéséhez. Ezek a napok amellett, hogy egyaránt megmozgatják kicsik és nagyok fantáziáját, alkalmat adnak a választásra és olyan, tantárgyakhoz nem köthető készségek kibontására, mint a kreativitás, a jó szervezőkészség, vagy épp a tolerancia. A különböző művészeti ágakkal való megközelítés segíti a gyermek önkifejezésének, önismeretének fejlődését.

Ünnepek

A tanévet öt periódusra osztjuk: mindegyik tanítási periódust egy ünneppel zárunk. Az ünnepeink lehetőséget adnak a tanultak bemutatására, közösséghez való tartozás megélésére, szociális kompetenciák fejlesztésére. Az első három évben munkánk, életünk keretét ezek az ünnepek adják: egy-egy időszak fő témaköre készülés az ünnepre. A folyamat természetes lezárása maga az ünneplés. A későbbi években inkább az ünnepek köré rakódott kulturális értékeken van a hangsúly. Az ünnepekre közösen, a szülők bevonásával készülődünk; az ünneplés maga is közös, közösségi. Célunk továbbá, hogy az ünnepek sokszínűségén keresztül a gyerekek megismerkedjenek kulturális gyökereinkkel, ezáltal nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a különböző kultúrák értékei, hagyományai iránt amellett, hogy a sajátjukat is ápolják.

Tanévnyitó: A hagyományos iskolai "hivatalos" évnyitóktól eltérően a rogerses tanévnyitó a hozzánk újonnan érkezők ünnepe. Bemutatkoznak az osztályok kicsi előadásokkal, és az iskola ünnepélyesen, s egyben játékosan befogadja az új elsősöket, akiket iskolássá válásuk alkalmával meg is ajándékoznak az idősebb diákok.

Szüret: Őszi alkalom a közös ünneplésre és a megújult közösség megerősítésére. Különböző, a szürettel és az ősszel kapcsolatos programok (kézimunka-foglalkozások, dráma előadások, közös szőlős piknik) szervezésére kerül sor. Az osztályok bemutatják a saját kultúrkörük szerint ez időszakban tartott ünnepet.

Karácsony: A legbensőségesebb családi és közösségi ünnep, ahol szintén kapcsolódó programok, az osztályok és kisközösségek műsorai kerülnek bemutatásra. Karácsony előtt hangulatos kézműves vásárt tartunk.

Farsang: Álarcosbál, vidám összejövetel, melyre mind a tanárok csoportja, mind diákok egyes csoportjai előadásokkal, közös alkotásokkal készülnek, s ahol alkalom nyílik arra, hogy a résztvevők megünnepeljék az első félév közös eredményeit.

Rogers Napok: A tanév vége felé szervezett 3 napos programsorozat, melyben a legkülönbözőbb programokon (kiállítások, kézműves foglalkozások, sportversenyek, színi előadások, táncfoglalkozás, egyéb) oszthatják meg és mérhetik össze tudásukat az iskola polgárai.