Az együttműködés, a bizalom és a sokoldalú tudás iskolája
A tanításban használt módszerek kiválasztásában Carl Rogers (Chicago, 1902. – San Diego, 1987.), a humanisztikus pszichológia egyik alapítója személyközpontú szemléletére építünk.
Rogers szerint az ember képes megérteni saját viselkedését, és ennek tudatában képes változni. Sőt, az ember erre a változásra, „növekedésre” törekszik. Ahhoz, hogy a fejlődés megtörténjen, olyan biztonságos környezetre van szükség, mely ezt képes elősegíteni. Ezt a környezetet maguk az emberek teremtik meg azzal, hogy egymás felé empátiával, feltételhez nem kötött pozitív odafordulással, hitelesen, nyíltan kommunikálva, bizalommal fordulnak.
Három stratégiai alapelvünk - bizalom, együttműködés és sokoldalú tudás - segítségével valósítjuk meg a rogersi szemléletet a mindennapokban.
/Együttműködés
Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekeink megértsék és elfogadják a szabályokat. Megtanítjuk őket a konfliktusok kezelésére, az együttműködést segítő kommunikációra.
/Bizalom
Hisszük, hogy a sikerhez a legfontosabb a szorongásmentes, bizalomteli légkör amelyben az ismeretszerzés nem kényszer, hanem örömforrás.
/Sokoldalú%20tudás
A tanulás nálunk azt jelenti, hogy a tananyag témáit úgy járjuk körül, hogy közben együtt gondolkodunk, kérdéseket teszünk fel, és azokra tevékeny módon válaszokat keresünk.

Alternatív kerettanterv

Iskolánk a Minisztérium által jóváhagyott saját tantervvel dolgozik, amely az elmúlt 30 év tapasztalata alapján hosszú érleléssel kialakított, jól működő pedagógiai rendszerünket foglalja össze. A kerettantervünk összhangban van a Nemzeti Alaptantervvel. Ez azt jelenti, hogy tananyag szinten ugyanazt tanítjuk, mint más általános iskolákban, és kiegészítjük olyan tudáselemekkel, amelyek elősegítik a személyiségfejlődést, és a tanulás hatékonyságát támogatják. Vannak kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő tárgyaink, vannak több szaktárgyat egybekapcsoló komplex tárgyaink és különféle projektjeink.
Alternatív kerettantervünk szerzői jogi védelem alatt áll. Az átvétel iránt érdeklődők kérjük keressék az intézmény igazgatóját emailben.

A Rogers Iskola pedagógiai programja

Pedagógiai programunk szerzői jogi védelem alatt áll. A forrás feltüntetésével szabadon idézhető tudományos vagy oktatási felhasználás során.
Szakmai érdeklődők keressék az intézmény igazgatóját emailben.
Jogi nyilatkozat: Sem a Rogers Iskola, sem a Rogers Iskola nevében eljáró bármely személy nem felel a dokumentumban foglalt információk felhasználásáért.

Hagyományos tantárgyak

A hagyományos tantárgyak szerint dolgozzuk fel a tudományágakhoz kapcsolódó témaköröket, de igyekszünk, ahol lehet, komplex foglalkozásokat tartani. Nagy hangsúlyt fektetünk az önálló gondolkodás kialakítására, a kommunikáció sokoldalú fejlesztésére, a kreativitás biztosítására, a készségek fejlesztésére, a tapasztalati úton szerzett tudás biztosítására és az önállóság saját úton megszerzett kialakítására.

Speciális tantárgyak

Vannak egyéb speciális tantárgyaink is melyek pedagógiánk megvalósításához nélkülözhetetlenek. Ezek nagy részében megjelennek a művészetek és a kutatás.

Kultúrkörök: Az alsó osztályokban a hagyományos tantárgyakon kívül minden osztály egy – az európai, ezen belül kiemelten a magyar kultúra gyökereinek tekinthető - kultúra szimbólumaival, szokásaival, hagyományaival ismerkedik. Sokat merítünk ezekből a foglalkozásokból: a kultúrkörök különbözőségei a másság elfogadására, a hasonlóságok pedig az emberiség közös gondolataira, érzéseire tanítanak mindnyájunkat. Komplexitása segíti a másik fontos alapelvet: tevékenységen keresztül, összetett problémákon és megközelítésmódokon át tanul igazán az ember. Így a kultúrkör kapcsán olvasunk regéket, mítoszokat, verseket, énekelünk és zenélünk, ruhát, ékszert, tárgyakat készítünk, ünnepek kellékeit szerezzük be, színházat és ünnepeket rendezünk, illetve meglátogatunk az adott kultúrához kapcsolódó magyarországi helyszíneket.

Első évfolyamon a magyar népszokásokkal, jeles napokkal, másodikban a zsidó kultúrával, harmadikban a pogány magyar kultúrával, negyedik osztályban az ókori görög kultúrával foglalkozunk. A kultúrkör szemléletét és komplexitását a felső tagozaton igyekszünk megőrizni úgy, hogy ahol lehet, ott a történelem foglalkozások témáihoz igyekszünk kapcsolódni a művészeti foglalkozásokkal. A kultúrköri foglalkozásokba igyekszünk a szülőket is gyakran behívni: az ünnepeken részt vesznek, egy-egy elmenős programra elkísérik az osztályt. Amennyiben a szülők vagy ismerősök között vannak olyanok, akik egy kultúrában érintettek, őket meghívjuk mesélni, foglalkozást tartani.

Szakkör: A szakkör egy – évfolyamtól függően - kötelezően vagy szabadon választható foglalkozás-sorozat, melynek kiemelt szerepe van abban, hogy a diákokat választásra, döntésre és felelősségvállalásra tanítsuk. A szakkör is a tehetséggondozás egyik színtere lehet, hiszen a tanulóknak lehetősége nyílik a saját érdeklődésük mentén elmélyülni egy adott témában vagy módszerben. A foglalkozások egy kézműves-/alkotótechnika köré szerveződnek, vagy egy téma köré, melyet többféle kézműves- és alkotótechnikával dolgoznak fel a tanulók. Ezeken kívül előfordulhat bármilyen egyéb foglalkozás is: idegen nyelv, tánc, mozgás, színház, sakk vagy más tananyagon túli, tehetséggondozással összefüggő témakör. A Rogers Napok kiállításán az adott évi szakkörök is bemutatkoznak alkotásaikkal.

Beszélgetőkör: A beszélgetőkör az egyik legjelentősebb a speciális foglalkozásaink között, színtere a folyamatos kapcsolattartásnak az osztályban, az egymásra figyelésnek, a véleménynyilvánításnak és problémamegoldásnak, a kommunikációs és konfliktuskezelő technikák tanulásának és gyakorlásának, az osztály életében a keretek, szabályok kialakításának.

A beszélgető kör egyik tematikus változata a hétzáró, amikor az osztály az adott hetet egy szempontból közösen gondolja végig, például a tanulás, a szociális lét, a vállalások, stb. szempontjából. A hetedik-nyolcadik évfolyamon zajló beszélgetőkört műhelynek hívjuk. Negyedikben pedig a kultúrkörhöz kapcsolódó, a görög demokrácia működésének szabályait szimuláló beszélgetőkört tartunk, amit népgyűlésnek nevezünk. A beszélgetőkörben az osztályfőnökök is részt vesznek facilitátori szerepben. Kommunikációs gyakorlatokkal, módszerekkel segítik a tanulókat a közlendőjük érthető elmondásában, a másik meghallgatásában, az egymásutániság meghatározásában.

Csoportjáték: Az osztálykeretben zajló foglalkozás kiemelt célja az ön- és társismeret fejlesztése, valamint a csoportépítés. A foglalkozást általában az osztályfőnökök tartják, a különböző évfolyamokon figyelembe veszik az adott korosztályi sajátosságokat és a foglalkozások céljait a csoport aktuális állapotához is igazítják. A célok között van az ismerkedés egymással, az iskola szabályaink megismerése, megértése, együttműködés fejlesztése, önállóság, önértékelés és a segítségkérés képességének fejlesztése. Felsőbb osztályban a teljesítmény elvárása és tisztelete; a kritika, az elismerés, az utasítások, az elvárások fogadásának képessége; a saját vélemény képviselete, a kamaszos értékek és viselkedések, ellenállások tudomásul vétele mellett az osztály, mint munkára szerveződött egész közös összetartása. Fő módszereink a dramatikus technikák, kooperatív feladatok, használunk ritmus- és koordinációs, valamint a légzést erősítő gyakorlatokat, csoportépítő és önismereti játékokat, a módszereket kombináljuk művészeti tevékenységgel (zene, mozgás, vizuális technikák).

Tanulásmódszertan: Már az alsó tagozaton folyamatosan, minden foglalkozáshoz kapcsolódva tanítunk a diákjainknak tanulási módszereket és technikákat. Erre épül az ötödik-hatodik évfolyamon tartott tanulásmódszertan nevű foglalkozás. A tanulásmódszertan szerves folytatása a hetedik-nyolcadik évfolyamon a projekt. A gyerekek olyan kérdésekre keresik a választ, hogy mi érdekli őket igazán, hogyan és mit tanulnak könnyen, miben tehetségesek, hogyan használják és hogyan fejlesztik a tehetségüket?

A tanulásmódszertan órák fontos fejlesztési célja, hogy a gyerekek megtanulják az információk hatékony keresését, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetését, az információk kritikus kezelését és a tartalmak publikálásra való előkészítését. Olyan alkalmazói ismereteket tanítunk mint az internetes keresés, a szöveges dokumentumok létrehozása, formázása, táblázatkészítés, digitális képszerkesztés, adatok csoportosítása, táblázatba rendezése, adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben, az információ és adat ábrázolása, értelmezése grafikus eszközökkel.

Projekt: A Rogers Iskolában a tanulók már az alsó tagozat során megismerkednek a projekt módszerével, többféle formában kipróbálják azt, és a felső tagozaton egyre tudatosabban használják. A hetedik és nyolcadik évfolyamon külön foglalkozást is biztosítunk a módszer elsajátításához, készségszintű használatának gyakorlásához, valamint a projekten keresztül egy-egy témában való elmélyült ismeretszerzéshez.

A projektoktatás a kezdeményezésre, az együttműködésre és a kreatív, felfedeztető kutató technikákra helyezi a hangsúlyt. A diákok önállóan vagy kis csoportokban dolgoznak egy a valós életben felmerülő, az emberek többségét érintő kihívás, probléma megoldásán. A tanulók felismerik, megértik az adott projekt megoldásához vezető fő célt és utat, tervet készítenek, megfogalmazzák a feladatokat, maguk szervezik a feladatelosztást, az adatgyűjtés színhelyeit, az esetleges adatközlőket. A projekt eredményét bemutatják, értékelik.

Témanap: Hagyományosan a szünetek utáni első tanítási napot a megszokott tanítási hétköznapoktól eltérően egy témanap keretében töltik el a gyerekek. Ezen a napon a tanulók életkorilag vegyes csoportokban járnak körbe egy témát különböző művészeti ágak (zene, tánc, képzőművészet, dráma) mentén, időnként a tudományok felől megközelítve komplex módon. A témanapok azt a célt szolgálják, hogy életszerű, tevékenységközpontú, élményt nyújtó, s ezáltal motiváló foglalkozások közepette történjék a tanulás.

A témanap nagy teret enged a gyermekek szociális kompetenciáinak fejlesztéséhez. Ezek a napok amellett, hogy egyaránt megmozgatják kicsik és nagyok fantáziáját, alkalmat adnak a választásra és olyan, tantárgyakhoz nem köthető készségek kibontására, mint a kreativitás, a jó szervezőkészség, vagy épp a tolerancia. A különböző művészeti ágakkal való megközelítés segíti a gyermek önkifejezésének, önismeretének fejlődését.

Ünnepek

A tanévet öt periódusra osztjuk: mindegyik tanítási periódust egy ünneppel zárunk. Az ünnepeink lehetőséget adnak a tanultak bemutatására, közösséghez való tartozás megélésére, szociális kompetenciák fejlesztésére. Az első három évben munkánk, életünk keretét ezek az ünnepek adják: egy-egy időszak fő témaköre készülés az ünnepre. A folyamat természetes lezárása maga az ünneplés. A későbbi években inkább az ünnepek köré rakódott kulturális értékeken van a hangsúly. Az ünnepekre közösen, a szülők bevonásával készülődünk; az ünneplés maga is közös, közösségi. Célunk továbbá, hogy az ünnepek sokszínűségén keresztül a gyerekek megismerkedjenek kulturális gyökereinkkel, ezáltal nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a különböző kultúrák értékei, hagyományai iránt amellett, hogy a sajátjukat is ápolják.

Tanévnyitó: A hagyományos iskolai "hivatalos" évnyitóktól eltérően a rogerses tanévnyitó a hozzánk újonnan érkezők ünnepe. Bemutatkoznak az osztályok kicsi előadásokkal, és az iskola ünnepélyesen, s egyben játékosan befogadja az új elsősöket, akiket iskolássá válásuk alkalmával meg is ajándékoznak az idősebb diákok.

Szüret: Őszi alkalom a közös ünneplésre és a megújult közösség megerősítésére. Különböző, a szürettel és az ősszel kapcsolatos programok (kézimunka-foglalkozások, dráma előadások, közös szőlős piknik) szervezésére kerül sor. Az osztályok bemutatják a saját kultúrkörük szerint ez időszakban tartott ünnepet.

Karácsony: A legbensőségesebb családi és közösségi ünnep, ahol szintén kapcsolódó programok, az osztályok és kisközösségek műsorai kerülnek bemutatásra. Karácsony előtt hangulatos kézműves vásárt tartunk.

Farsang: Álarcosbál, vidám összejövetel, melyre mind a tanárok csoportja, mind diákok egyes csoportjai előadásokkal, közös alkotásokkal készülnek, s ahol alkalom nyílik arra, hogy a résztvevők megünnepeljék az első félév közös eredményeit.

Rogers Napok: A tanév vége felé szervezett 3 napos programsorozat, melyben a legkülönbözőbb programokon (kiállítások, kézműves foglalkozások, sportversenyek, színi előadások, táncfoglalkozás, egyéb) oszthatják meg és mérhetik össze tudásukat az iskola polgárai.

Szociális kompetenciák fejlesztése

Olyan fiatalokat akarunk nevelni, akik biztos alapkészségekre épített, megalapozott tudás birtokában, magas szintű szociális kompetenciával, másokkal együttműködve érvényesülnek az életben. Ezért életünk fontos része a szociális kopetenciák fejlesztése.

A kommunikáció tanítása, és az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése iskolánk fő iránya. A hiteles önérvényesítés és az empátia kettősségének mindennapi gyakorlására, valamint az elfogadó magatartás érvényesülésére törekszünk a mindennapjainkban. Az ön- és társismeret, a csoportlét, az alkalmazkodás, a szabályok elfogadása mellett mindez magában foglalja például a művészeteket és a nyelvet, mint az önkifejezés eszközeit is: így ezek minden foglalkozáson jelen vannak.

Ezen kívül a kommunikáció tanulására, valamint a szociális kompetencia fejlesztésére külön órakeretet is biztosítunk. Ilyen óráink például a beszélgetőkör, a csoportjáték, a hétzáró.

Az iskola értékelési gyakorlata

Azt valljuk, hogy a jó értékelés az, ami árnyalt és érthető visszajelzést ad a gyereknek és a szülőnek egyaránt, és ami motivál további tanulásra.

Bizonyítványt írásban negyedévente adunk a gyerekeknek. A negyedévi és a háromnegyed évi értékelés szövegesen vagy szimbólumokban megjelenő állapotkép és önértékelés, mely visszajelzést és tájékoztatást ad a gyermek érzéseire, gondolataira, sikereire, kudarcaira az órákkal, tanárokkal, osztálybeli helyzetével, teljesítményével kapcsolatban.

A félévi és a tanév végi bizonyítvány tulajdonképpen egy, a gyermeknek írt személyes levél. Tartalma a tantestület által megírt, minden tanárra nézve kötelező szempontrendszer alapján történő jellemzés, mely kitér a tantárgyi tanulásra és a gyermek szociális hogylétére is. Mivel a nevelés és az oktatás egyforma súllyal szerepel a programunkban, az értékelésben is mindkét terület szerepel. A szociális-kapcsolati és az egyéni jellemzőket is magában foglaló „emberi szféra” fontossága erőteljesen megjelenik a tantárgyi teljesítés mellett.

Nálunk nem csak az írásban megjelenő bizonyítvány számít értékelésnek. Az értékelés mint visszajelző forma rendszeresen és folyamatosan jelen van az életünk minden területén napi szóbeli visszajelzések és rövidebb írásbeli értékelések formájában is, elsősorban bíztató és támogató jelleggel.

Ahogy az iskolai élet felelősségét, úgy az értékelés folyamatát is megosztjuk a gyerekekkel, vagyis a diák aktív részese az értékelési folyamatnak. A tanulási folyamatokba beépül, és az írásbeli bizonyítványban is megjelenik a gyerekek önreflexiója.

Az iskola képzési rendje

Az első és második év

Ebben az életkorban az átélés-tapasztalat még sok mindenre megfelelőbb kiindulási alap, mint a fogalmi-absztrakt gondolkodást igénylő feldolgozásmód. Erőltetés és megterhelés nélkül igyekszünk a fogalmi gondolkodás felé haladni, az egyéni képességeknek megfelelően. Célunk az alapvető képességek, készségek és jártasságok fejlesztése. Ennek érdekében sokféle tevékenységgel tanulunk, amit lehet, kipróbálunk, a teret, az osztálytermet kreatívan használjuk, és sok külsős programon is részt veszünk. Így a tudás nem elszigetelt módon érkezik a gyerekekhez, nem azt élik meg, hogy a tanulás csak az iskolára tartozik, hanem megtapasztalják, hogy mit mire tudnak használni az életben. A több forrásból érkező tudás biztosabb, stabilabb alapot ad a későbbiekhez.

A két tanító a sok játék- és készségfejlesztő foglalkozás során időt biztosít a gyerekeknek az óvodából az iskolába való átállásra. Az olvasás és írás tanítását az osztály fejlődési üteméhez igazodva kezdjük meg, így biztos alapokat nyújtunk a későbbi tananyagok elsajátításához. Az iskolai élet keretét az adott évszakok jellegzetességei határozzák meg, melyhez kapcsolódva foglalkozunk egy-egy kultúrkör szokásaival. Játékos angoltanulásra, és választható művészeti tevékenységekre is van lehetőség, amit sport és úszás egészít ki. Az öko-iskolai programunkba már első évtől bekapcsolódhatnak a gyerekek.

A harmadik és negyedik év

Hangsúlyosabbá válik a tantárgyi tanulás, a gyermekek megismerkednek az önálló tanulás módszertanával. Az előző években elkezdett csapatépítés és önismeretre nevelés továbbra is fontos cél. Míg a korábbi években a gyermekek teljesítményét saját érettségi szintjükhöz képest értékeljük, a negyedik év végén minden gyermek bizonyítványába belekerül már az is, hogy a külső mércéhez (Nemzeti Alaptanterv elvárásaihoz) képest hol tart. A harmadik-negyedik év folyamán tanulják meg a gyerekek a házi feladatot, mint önálló tanulási módszert. Mindezekkel a felső tagozatba való lépést készítjük elő.

Az ötödik és hatodik év

A tanulásban és a közösségi élet területén is egyre több választási lehetőséget és egyre nagyobb felelősséget teszünk a gyerekekre. Az eddigi évek alatt megtanult munkaformákat és módszereket már képesek önállóan is felhasználni, feladatokhoz rendelni, továbbá képesek a kisebbeket segíteni (pl. szakkört tartani.) Továbbra is két osztályfőnök van az osztállyal, de már megjelennek a szaktárgyak, amelyeket tevékenységközpontúan, a komplex látásmód fenntartásával, de már a logikai gondolkodásra is erőteljesen építve, szaktanárok bevonásával tanítunk. Az órarend átalakul: megjelenik a szaktárgyakhoz kapcsolódó tanulásmódszertan, a kultúrkör szerepét pedig átveszi a történelemmel párhuzamosan haladó művészet tantárgy.

A hetedik és nyolcadik év

A felsőbb évfolyamokon a tanulás mindinkább eltolódik az önálló munka irányába. A tanár szerepe egyre inkább az egyéni segítségnyújtás. A 7-8. évben felkészítjük a gyerekeket a kompetencia alapú felvételire, és arra, hogy a középiskolát biztonságosan, felkészülten, önállóan el tudják végezni. Továbbra is két osztályfőnök dolgozik a gyerekekkel. A két felvételi alaptantárgyból (matematika és magyar) heti 5 óra áll rendelkezésre. A szakórákon az alapvető ismereteket tanítjuk, melyekre épülve a komplex órákon gazdag tanulás-módszertani elemekkel az információk feldolgozását, rendszerezését, és saját tudásuk bemutatását gyakorolják. Kiemelten a felvételihez szükséges kompetenciákra edzük a gyerekeket, nemcsak a tananyagot tanulják meg és gyakorolják be, de tanítunk önálló feladatmegoldó stratégiákat, időgazdálkodást, fejlesztjük a szövegértést és a saját tudásuk bemutatásához szükséges kompetenciákat is.

Az iskola képzési rendje / Alsós foglalkozási tematika

OsztályHagyományos tantárgyakSpeciális tantárgyakKommunikáció, együttműködés
1.-2. osztály olvasás, írás, nyelvtan, matematika,
angol, környezetismeret, kézművesség,
ének, vizuális nevelés, testnevelés
kultúrkör, témanapi projektek, szakkör,
komplex művészeti foglalkozások,
úszás, fejlesztő mozgás
beszélgetőkör, hétzáró,
csoportjáték, dráma
3.-4. osztály olvasás, írás, nyelvtan, matematika,
angol, környezetismeret, fogalmazás,
ének, vizuális nevelés, testnevelés
kultúrkör, témanapi projektek, szakkör,
komplex művészeti foglalkozások,
úszás, fejlesztő mozgás
beszélgetőkör, népgyűlés,
csoportjáték, dráma

Az iskola képzési rendje / Felsős foglalkozási tematika

OsztályHagyományos tantárgyakSpeciális tantárgyakKommunikáció, együttműködés
5.-6. osztály magyar nyelv és irodalom, matematika,
angol, természetismeret, történelem,
ének, vizuális nevelés, testnevelés
művészet, tanulásmódszertan, mestermunka,
komplex művészeti foglalkozások,
témanapi projektek, úszás
beszélgetőkör, hétzáró,
csoportjáték, dráma
7.-8. osztály magyar nyelv és irodalom, matematika,
angol, fizika, kémia, földrajz, biológia,
történelem, vizuális nevelés, testnevelés
projekt, komplex tudomány,
komplex művészeti foglalkozások,
témanapi projektek, úszás
csoportjáték, hétzáró, dráma